Rex-Kiss Béla: Belsőépítészetről nyílt levél….

Alkotóművészeti Kamara?

A zsennyei beszélgetéseink során is fölmerült, új kamara gondolatához adalékként:

• Hajdanán a mai művészeti, iparművészeti, építészeti ágazatok is, mivel azok akkor még az iparos mesterségek körébe soroltattak, céhes keretek között működtek, „műalkotásaik“ is használati tárgyak, fogyasztási termékek mellett és azok sorában készültek. A Kolozsvári fívérek 14.századbeli Szent György szobra is egy ágyú- és harangöntő céh „terméke“ volt. Céh tagja volt a 15.században Kassai István „építőmester“ is, a hazai késő gótika egyik legkiválóbb alkotója.
• Az 1938.évi XV. törvénycikkben „Utasíttatik a m.kir.minisztérium, hogy sajtókamara…“ és „…színművészeti és filmművészeti kamara felállításáról gondoskodjék.“
• Az 1940.évi XIX. törvénycikk a művészeti kamarák felállításáról és szervezetük megállapításáról rendelkezik. 1941. évi hadbalépésünket követően azonban művészeti kamaráink felállítását is elsodorta a háború.
• A mához visszatérve: az elmúlt években több ízben merült föl szakmánkon belül alkotóművészeti-, iparművészeti kamara felállításának a gondolata, történt érdekében kezdeményezés.
• Balázs Péter színművész, a szolnoki teátrum igazgatójaként a Civil Akadémián idén tartott előadásából is tudható, hogy a színházi szakma Magyar Előadóművészeti Kamara létrehozásán fáradozik: „A kamara tudja megoldani magasabb szinten és hatékonyabban az egyesületi formánál a szakma gondját-baját…..a legalkalmasabb formája a szakmai érdekérvényesítésnek és önszervezésnek.“ Ha netán mi is –az alkotóművészeket összefogó- kamara létrehozásán fáradoznánk, az előadóművészet egymást erősítendő, lehetséges szövetségesünk.

A Belsőépítészet restaurációja

A politikatudományban azt a ritka helyzetet, amikor kedvező légkör alakul ki a civil érdekérvényesítés számára – azaz a kormány kész együttműködni az emberekkel, azok civil-, társadalmi szervezeteivel – „policy window“-nak nevezik. Ma ez az „ablak“ Magyarországon nyitott. Ezt a frissen kapott nyitottságot, mint történelmi lehetőséget kell felhasználnia szakmánk érdekképviseletére hivatott szervezeteinek és képviselőinek, a formális és informális kapcsolatok lehetőségeivel egyaránt élve.

A XIV. BOT Záródokumentuma „…felkéri és felhatalmazza…(szervezeteinket), hogy alkalmas időben, kellő koordináció után, tegyenek lépéseket a méltatlan visszaminősítés korrekciójára…“, egyúttal a „korrekció“ két, egymást feltételező és egymással összefüggésben lévő területét jelöli meg:

1. „…a magyar belsőépítészet helyeztessék vissza abba a jogi és szellemi pozícióba melyet szaktörténete folyamán és a jelenben is megérdemelten vívott ki magának.“

2. „Következményeként lesz szükséges a művészoktatáson belüli helyzetét is indokolt mértékben újrafogalmazni.“

A fent említett két területhez kapcsolódva, azok részeiként, megfontolásra javaslom:

ad.1.

• Alkotóművészeti (iparművészeti) kamara felállítása, ezen belül: Belsőépítész Tagozat.
• A Belsőépítészet törvényes elismerése szakmaként, az építészeti tervezésben önálló tervezői szakágként, a megfelelő tervezői jogosultság visszaállításával.
• Létesítmények meghatározott körében tétessék kötelezővé a belsőépítészet tervezése, jogosultsági körhöz kapcsoltan, külön belsőépítész tervdokumentációba foglaltan.
• Határoztassanak meg a belsőépítészeti tervdokumentációk tartalmi-, műszaki- formai előírásai, tervfázisokra bontottan.
• Tervtanács-, és zsűriköteles épületek bírálata egyúttal terjedjen ki a belsőépítészeti minőség és megfelelés bírálatára, szakmai zsüri által.
• A változásokat lehetővé tévő, azoknak megfelelő, a kormányzat törvényhozó szervei által létrehozandó törvényi szabályozás és jogkörnyezet.
• …………?

ad.2.

• A belsőépítészet szakirányú képzésének visszaállítása művészeti iskoláinkban, Belsőépítészeti Tanszék, Belsőépítész Diploma, az elnevezésekkel is deklarálva önálló szakmai, szakági voltát.
• Az oktatás koncepciója és programja szakmai szervezeteink bevonásával, széles körű konszenzus alapján jöjjön létre.
• Az építészet a belsőépítészeti képzés részét képezze, annak dominanciája mellett.
• ………….?

Fentieken túl javaslom, hogy szülessen cselekvési program, mely foglalja magába mindazt, melynek megvalósulását szükségesnek tartjuk, majd ennek alapján stratégia és „akcióterv“, mely meghatározza szükséges lépéseinket a Belsőépítészet restaurációjához vezető úton. A program megfogalmazását segítse az egyesületi és kamarai szervezeteink tagjainak körében végzendő felmérés: föltett kérdésekre adott válaszokból megismerhető kollégáink véleménye és javaslatai mindazon problémákkal kapcsolatban, melyeket kezelni szándékozunk.

Az „alkalmas idő“ itt van és reméljük, hogy kormányzatunk szerveinek az „ablakai“ is nyitottak.

Rex-Kiss Béla

Solymár, 2010, november hó

U.i.: Megtisztelve érezném magam, ha kollégáim megosztanák velem is a levelem kapcsán fölmerült gondolataikat: r-kb@technoartdesign.hu