Készült egy ágy. Először nem tűnt különleges kihívásnak. Hagyományos darab, konzervatív szellemben. A talpas bölcsőmhöz kellett illeszteni, illetve egy olyan komódhoz, amit én terveztem a bölcső mellé, de más készítette el. Az ágyhoz szép hegyi juhar anyagot hoztak. (A bölcső és a komód szelídgesztenye fából van.)

Már annyi skicc készült, sosem valósult meg (korábban már írtam erről). Most végre teljes életnagyságban arra vár, hogy jöjjenek a fűszernövények és a konyha díszeként mennyezetről belógó 'torony' elkezdhessen 'vegetálni'... vagyis, hogy ontsa magából a fűszervilág csodáit - no nem épp a snidlingre gondoltam, de jöhetnek a legkülönbözőbb kakukkfűfélék, a bazsalikom, és így tovább. Reméljük, minden ellenérvet meghazuttol, és beválik a bútordarab!

Tíz éve hunyt el Kepes György, a fényművészet egyik első és legnagyobb alakja. Moholy-Nagy László mellett ő fedezte fel a fényt a modern művészet számára. Emlékére egyszerre három kiállítást hozott Budapestre a Nemzetközi Kepes Társaság, a központi tárlatot a Budapest Galéria fogadta be.

Milyen az álomfeladat egy tervező számára? Nagyszabású megbízás, rugalmas, együttműködő megrendelő és szabadon alakítható, korlátlan tervezői lehetőségek. Kevés hazai designer találkozik ilyen ideális körülményekkel, de ha mégis, akkor az inspiráló helyzetből látványos eredmény születhet.

Rostás Péter, a bútortárlat kurátora, a Kiscelli Múzeum igazgatója elmondta, hogy a 350 tárgy felét magyar, másik felét külföldi múzeumok, valamint gyűjtemények és magángyűjtők adták kölcsön a kiállításra. Neki és munkatársainak többéves munkája volt az anyag összegyűjtése. A kutatás közben kiderült, hogy nemcsak a jelenlegi Magyarország, hanem a történelmi Magyarország területén is keresni kell ezeket a lakberendezési tárgyakat. Kutattak Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában, de a tárlat alapját a Kiscelli Múzeum bútorgyűjteménye adta. Közben meg kellett határozniuk, hogy a tárgyakat ki csinálta, hol és kinek készültek.

Ez év novemberében Budapesten, a Király utcát a Dob utcával összekötő Gozsdu-udvarban nyílt meg Európa első tesztáruháza. Ennek az új, de várhatóan gyorsan elterjedő franchise rendszernek az ötlete Ausztráliából származik, az első két üzlet mégis Tokióban majd Brazíliában nyílt meg. A budapesti áruház nem csak az új üzletpolitika európai vezérlovasa, hanem a még fiatal franchise hálózat mintája is kíván lenni. Bár az értékesítés franchise rendszerű, a belsőépítészeti design kialakításával kapcsolatban kevés, és meglehetősen általános elvárások érkeztek az ausztrál tulajdonostól a magyar megbízón keresztül. „Legyen az üzlet lendületes, fiatalos, letisztult, előtérbe helyezve a tesztelésre szánt termékeket.”

Adamcsik Anita bútorfogantyúkat készít: azaz tervez, önt, sorjáz, szárít, tisztít, csiszol, éget és végül fest… hogy egy bútor még közelebb kerülhessen tulajdonosához. Anitával mesés otthonában beszélgettem, műhelyében pedig megcsodálhattam, hogyan születnek a szépséges kis fogantyúk…

Tűkön ülve vártam, hogy elkészüljön első saját tervezésű póklámpám, mígnem tegnap végre összeszereltük a helyszínen. Nem is tudok várni a professzionális fényképek elkészültére és közzéteszem az iphone-ommal készült képeket.

Nem kérdés: Pesten nincs ennél szebb. Az Ybl-palota csodás lépcsősorára csak az arra érdemesek léphetnek rá (az épület irodáknak ad otthont, ezért a lépcsőházba csak az ott dolgozók mehetnek be). Én érdemes és szerencsés vagyok, a gépemnek viszont sajnos  túl sok volt a fényerő-különbség és a sárga világítás, így nem tudom visszaadni ennek a csodának a szépségét

Talán túlságosan leragadtunk az ólmozott üvegfestmények,vagy a savmaratott üvegek mellett.   Pedig már a századforduló környékén sem ezek voltak a kizárólagos lehetőségek, az  "ablak " díszítésére.   A villanyvilágítás elterjedése előtt, az üveggyártók mindent megpróbáltak, hogy hogyan lehetne a lehető legtöbb fényt becsalogatni  zárt terek legtávolabbi zugaiba, vagy például földfelszín alatti helységekbe is.   Az egyik legjobb eredményt, a prizmaüveg alkalmazása hozta.