Cardboard furnitures at the beginning of the XXI. century - Details of a talk with Terbe János industrial designer

Terbe János és a papírbútor.
A név és a terméktípus mára egyé - fogalommá - vált.

- Honnan indultál, és miért éppen a papírnál kötöttél ki ?

- Pécsett születtem, tanulmányaimat is ott kezdtem meg. Gyermekként kedvenc időtöltéseim közé tartozott a rajzolás, barkácsolás. Később játékból szenvedély lett és tizenéves koromban csatlakoztam a Lantos Ferenc képzőművész által vezetett vizuális műhelyhez. Tőle kaptam az első inspirációkat színtan, színelmélet, arányrendszerek, aranymetszés , fibonatsi számsor, a zene és képzőművészet kapcsolata témákat illetően. A vizuális műhellyel több éven keresztül látogattam a nyári művésztelepeket Paks, Telkibánya, Tokaj, valamint rendszeresen vettem részt csoportos és egyéni kiállításokon. A rajzolás és a festés mellett sok időt töltöttem repülő-, illetve hajómodellezéssel, ahol megtanultam az anyagok tulajdonságait, technológiai jellemzőit, a tárgyi alkotás alapjait, a fegyelmet és a precíz munkát. Képzőművészeti és modellező tárgyalkotási ismereteim szerencsésen ötvöződtek és megadták a lehetőségét annak, hogy felvételt nyerjek az Iparművészeti Főiskola formatervező szakára. Ebben az időben nagy lehetőséget láttam az üvegszál erősítésű poliészter és epoxi technológiában. Diplomamunkámat E30 versenyvitorlás hajó, fedélzet és belső berendezés témában készítettem. A diploma után elindítottam saját vállalkozásomat, melynek profilja a fent említett technológiára épül. Terveztem és kiviteleztem újságárusíró automatát, kábeldobozt, telefonfülkét, ülőbútort, ultrahangos felszárító burkolatot, lakókocsit, szelektív hulladékgyűjtő családot - ez 1997-ben NIVO-díjat kapott - és megépítettem diplomamunkám alapján az "Ábránd" nevű E30 vitorlás hajót, ami a mai napig a legeredményesebb hajónak számít a Balatonon a saját kategóriájában. Többszörös magyar és kékszalag bajnok. A műanyag technológiára alapított vállalkozásom több terméke szabadalmi oltalomban részesült, újdonságnak számított. Viszont rá kellett ébrednem, hogy az anyag és a technológia sem környezetbarát, a kézi gyártás nehézkes, sok esetben gazdaságtalan és az elkészített tárgyak nem újrahasznosíthatók. Ekkor jött a nagy felismerés: váltani kell. Meg kellett találnom azt az anyagot, amelyik újrahasznosítható, környezetbarát, megfelel a korszerű technológiai sorozatgyártási igényeknek, lehetőséget ad a kísérletezésre és az új szemléleti megoldásokra egyaránt. A papír minden szempontból tökéletesnek tűnt.

- Közbevetem, hogy "az én időmben" a Műegyetemi tanulmányait belsőépítész diplomával megfejelő Blazsek Gyöngyvér foglalkozott a papírbútorral. Két irányban indította el tanulmányait. Először egy tömbszerű. iszonyatos súlyú papírhengerbe vájta az ülőformát, inkább geg, mint berendezési tárgy született. Később viszont a hullámkarton lapszerűen hajtogatta, könnyű, színes dobozokat hozva létre, melyek - óvodások képzelőerejére bízva - lehettek ülőzsámolyok, asztalok és játékszerek. Nagyméretű építőkockák, amiből várat, házat, vonatot építhettek, miután megebédeltek rajtuk.

- Én is hallottam Blazsek Gyöngyvér hullámpapír gyerekbútorairól, de a valóságban sajnos sohasem láttam ezek a tárgyakat. Külföldön több designer hozott létre értékes kartonbútorokat, tavaly pedig megjelent Franciaországban a "Carton" című gyűjteményes szakirodalom, amelyet Olivier Lebois írt és szerkesztett. Ebben a könyvben megtalálhatók a legnagyobb nevek: az amerikai Frank Gehry, a japán Shigeru Ban, a svéd Serguei Gerasimenko, a német Hans-Peter Stange és még számos nagynevű alkotó. Számomra nagy öröm és megtiszteltetés volt, hogy engem is megkeresett az író, hogy szerepeltetné a könyvben az egyedi bútoraimat, lámpáimat, vázáimat, újszemléletű alkotásaimat. Ez nemzetközileg és szakmailag is nagy elismerése munkáimnak. Tehát a papír beváltotta hozzá fűzött reményeimet

- Lehetnek kételyeim? A legfőbb ellenérv, hogy nem tartják időtállónak, strapabírónak ezt az anyagot, bár a papírusztekercsek szerencsés esetben több ezer évet is átéltek, igaz nem bútor funkcióval. Az ideiglenesség, a rövid időn belüli lecserélhetőség, a sérülékenység, az eldobhatóság jut róla eszébe az embereknek, a környezettudatosabbaknak pedig a gyors lebomlás és az újrahasznosítás. Viszont szakmai körökben is úgy vélik, hogy a kétségkívül olcsó de legfeljebb nemes egyszerűséggel jellemezhető papíralapanyag csupán gyermek- és ifjúsági bútorként, illetve kiállítási installációként állja meg a helyét. Mit lehet a mérleg másik serpenyőjébe tenni praktikum, esztétikum, kreativitás és gazdaságosság tekintetében?

- A köztudatban a kartonpapír egy barátságos, melegtapintású, barna tónusú anyag, amely lágyságának és puhaságának köszönhetően nem tűnik tartósnak, viszont mint minden anyagnak, ennek is lehet javítani a tulajdonságain hogy funkcionális értéket képviselő tárgyakat alkossunk belőle. Szilárdsági szempontból a hajtogatás, a többrétegű lamellás szerkezetű kialakítás hihetetlen szilárdságnövekedést jelent. Az általam készített polcok esetében a terhelhetőség 15-20 kg, az ülőbútorok esetében a teherbírás eléri a két-háromszáz kilót. A nagy igénybevételnek kitett hullámkartonok puhaságát, sérülékenységét helyi merevítésekkel, illetve a sérülékenyebb részek préselt hdf lemezborításával javítjuk. A nedvesség és felázás ellen impregnálással tesszük tartósabbá bútorainkat, ez azt eredményezi, hogy akár nedves ruhával is tisztítható.