Archívum - 2009 - Könyvlap

Csavarga Rózsa nevét a szakmán kívüliek számára „Az év belsőépítésze-2002” díj sajtóvisszhangja tette ismertté, s hogy a kollégák mennyire értékelték ezt a kitüntető címet, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy 2005-ben a Magyar Építészkamara Belsőépítész Tagozatának vezetősége őt terjesztette fel a Ferenczy Noémi díjra, - amit meg is kapott.

Pályaművem a Cella Septichora Látogató Központ, az Ókeresztény temető együttes védőépületének belsőépítészeti kialakítása a 2000-ben Világörökség részévé nyilvánított műemlék csoport bemutatását szolgálja. Az eddig ismert temetői építmények, sírkamrák, fennmaradt falfestmények és több ezer régészeti lelet kultúrtörténetileg is kimagasló jelentőségű.

Kissé szédelegve lépkedek az Andrássy úti bérpalota II. emeleti körfolyosóját elhagyva a lepusztult, sokszorosan elbarmolt, frissen privatizált épület lépcsőházából kifelé. A világörökség egy keskeny szeletét ismertem meg az imént, amikor KOVÁCS ZOLTÁN építész, tervezőművész kollégám több mint 3 órás beszélgetésünk után kikísért műterméből és búcsúzóul még mesélt az új tulajdonos által nemsokára átépítendő házról, melynek egy levert konzoltakaró gipszdíszítését odabenn őrizgeti...

A Ferihegyi repülőtér ajándék-, könyv-, újságboltjaiban az útravalók beszerzésén kívül talán nem csak a belsőépítész szeme látja meg, hogy az enteriőr részleteinek kidolgozottsága és az építészeti térbe történő belesimulás diszkrét eleganciája valamelyik felsőfokú végzettséggel, képességekkel rendelkező kollégájának a műve, ámha nekem tippelni kellene a tervező személyére, aligha Dragonits Márta neve ugrana be, mert én őt az „egyházmüvészek” skatulyájába helyeztem el anno.

Tudjuk nem elegáns gesztus, hogy a neves belsőépítész sikerekben gazdag pályafutásáról szóló rész ezúttal csak fotókról idéződik meg, de ezúttal kizárólag a szakmatörténeti részre kívántunk fókuszálni. Ennek tanulságai tavaly óta, mit sem vesztettek aktualitásukból, mindig tanulságos olvasmány lesz ifjabb, idősebb tervezőművészek számára egyaránt.

O.Ecker Judit szakmai karrierjét figyelve úgy tűnik, hogy a dicséretesen nagyszámú értünk (és a többek helyett) végzett közéleti munka sok fontos dolgot elfed az alkotói életútból – iparművészeti tevékenységéről méltatlanul kevesebb szó esik.

Rainer Péter 60. születésnapjára szép és tanulságos ajándékot készített magának és nekünk. Nekünk alatt elsősorban a belsőépítész szakmát értem, nem kizárva azonban az ipar- és képzőművész, valamint az építésztársadalom mások teljesítményére odafigyelő tagjait és mindazokat, akik egész egyszerűen csak kíváncsiak a kortárs alkotók tevékenységére...

A testvérpár az evangélikus egyháznak teremtett új hajlékot Szentendrén. imaházat és lelkészi hivatalt magába foglaló lakot terveztek a festőinek mondott Duna parti településen. A díj tehát nemcsak a 2004 augusztusában felszentelt templom enteriőrjeiért adatott, a szakrális tér belsőinek berendezési tárgyainak tervezése egy időben zajlott az épületegyüttesével, s attól elválaszthatatlanok. S hogy miként jöhetett mindez létre?

A főiskola máig emlegetett professzoraitól megszerzett elméleti tudást a ’70-’80-as években két nagy tervező irodánál (LAKÓTERV, KERTI) ültette át a gyakorlatba, ahol az egyedi bútortervezéstől a komplex belsőépítészeti térformálásig a legkülönfélébb feladatokkal foglalkozott.

Németh István alkotói tevékenységét és tervezés-oktatását hasonló elvek jellemezték. Számára a látvány és a szerkezet, a technológiai megvalósítás és az anyagszerűség, a terrmészetes és mesterséges megvilágítás, a színek és formák összefüggése, a funkcionálás tökéletessége és a rendeltetés kifejezése, a tér és a világítás megfelelő hangulatának megteremtése és minden eszköz tökéletes kicsiszoltsága egyyaránt fontos volt.