Stílusteremtés és hagyományörzés. Somogyi Pál belsőépítész munkáiról

A főiskola máig emlegetett professzoraitól megszerzett elméleti tudást a ’70-’80-as években két nagy tervező irodánál (LAKÓTERV, KERTI) ültette át a gyakorlatba, ahol az egyedi bútortervezéstől a komplex belsőépítészeti térformálásig a legkülönfélébb feladatokkal foglalkozott.

Somogyi Pál tervezőművészt aligha kell bemutatni a Magyar Iparművészet állandó olvasóinak. 2004-ben amikor „Az év belsőépítésze” címet elnyerte az „Aranytíz” Művelődési Központtal, a győztes pályamű ismertetésén túl rövid szakmai biográfiát is közöltünk az 1994 óta Ferenczy díjas alkotóról. A főiskola máig emlegetett professzoraitól megszerzett elméleti tudást a ’70-’80-as években két nagy tervező irodánál (LAKÓTERV, KERTI) ültette át a gyakorlatba, ahol az egyedi bútortervezéstől a komplex belsőépítészeti térformálásig a legkülönfélébb feladatokkal foglalkozott. A rendszerváltás után építészeti i Kft-k szakirányú műteremvezetője, jelenleg a KESO-ART Stúdió egyik tulajdonosa.

Művelődési ház kategóriában nem a fent említett „Aranytíz” volt az első opusz, hiszen Gödöllőn, Salgótarjánban és Budapesten az Almássy téren már rég üzemeltek Somogyi által tervezett szabadidő központok és művelődési házak. A középgeneráció még emlékezhet a Bajkál Orosz teázó – étteremre, azonban aki Mc Donald’s-ba jár, az alig tud olyan üzletet találni, melyet ne Somogyi Pál intenciói szerint alakítottak volna ki. A Csontváry terem, a Fészek Galéria, az Arany Bika szálloda kaszinója csak kiragadott példák a sokféle, sikeresen megoldott tervezési feladat közül, mint például városházák, bankfiókok, nagyköveti rezidenciák, bíróságok, vendégházak és mozik .

Legutóbb, funkcióját illetően két merőben eltérő terven dolgozott szinte egy időben. Az egyik profán, a másik szakrális jellegű. Előbbi a LE GRAND Kávézó és Kaszinó – a Vörösmarty tér Fazakas György építész új fém-üveg homlokzatú épületének Vigadó utcai sarkára készült. Sajnos ez a ház is a múló divat bűvöletében öltött testet, a hajdan itt állt monstrumnál cseppet sem kisebb tömege csak áttetszősége és a tükröződés miatt tűnik könnyedebbnek. Mit kezdhet egy konstans fém-üveg héjszerkezet mögötti térrel a belsőépítész, akinek a kávézó esetében is némi intimitást, a kaszinónál pedig teljes zártságot kell biztosítania. Egyáltalán milyen stílusban kezdjen a tervezéshez? A high-tech és a minimal-art hűvös eleganciája folytatható ugyan az enteriőrökben, de az így kialakuló miliő inkább irodaház, üzletház, lakás funkciókhoz illik, mint egy kávézóhoz, vagy kaszinóhoz.

Somogyi a belső tereket minőségi kontrasztként szembeállítja a XXI. sz. vívmányait és modernitását tükröző üveghéjjal határolt épülettel.

Az empir, az art deco, a posztmodern és a dekonstruktívista stílusjegyek összekapcsolása a mai kortárs építészeti elemekkel, arány és részlet formálás kérdése. A szakmai ismeret folyamatosan fejlesztendő alapkövetelmény. Ha avatott kezekbe kerül a retró stílusok ötvözése, a kivitelezők kitűnő minőségű anyagokkal mesterfokon dolgoznak, nincs időbeli csúszás, és a legjobb szándékot is tönkretevő garasoskodás, akkor a külső építészeti buroktól függetlenül, adott esetben autonóm professzionista műalkotás születhet.

Somogyi Pál: Le Grand kávézó és kaszinó, Budapest V. ker. Vörösmarty térSomogyi Pál: Le Grand kávézó és kaszinó, Budapest V. ker. Vörösmarty térSomogyi Pál: Le Grand kávézó és kaszinó, Budapest V. ker. Vörösmarty térLe Grand kávézó és kaszinó, Budapest V. ker. Vörösmarty tér

A „CAFE DE PARIS”, és a „LE GRAND” megvalósítása így történt. Mind a kávézó, mind a kaszinó, -a kettőt összekötő folyosóval – a legapróbb részletekig kitalált tervezői munka alapján készült. Az Eiffel torony szerkezeti elemeinek installációként való alkalmazása vonzza be kintről a vendéget, aki ledekkel, spotokkal, hatalmas egyedi tervezésű csillárok asszimetrikusan függesztett félgömbjei által megvilágított térsorba lép. Mahagóni színűre pácolt, szálirányváltásokkal mozgalmassá tett falburkolati elemek lépcsőznek még az üvegfal előtt, melynek résein át kitekintve, a belváros legpatinásabb részeinek fragmentszerű látványa tárul elénk. Akár Párizsban is lehetnénk. Ugyanakkor a térfal elé húzott kanapésorra karos-, és támlás székek által körbevett asztalkák mellett ülve a kellő intimitás is biztosított. A falakat díszítő grafikákat a múlt századforduló Párizsának fotói inspirálták. A szokatlan képkivágású, fotógrafikákat Kelecsényi Csilla készítette. Az elegáns keretezésű képek párizsi galériák hangulatát sugallják.

A drapériák, bútorkárpitok, és az aranyozott díszítések, egy ebben a formájában sohasem létezett bohém világ virtuális képzetét keltik. A díszes homloklapú bárpult mögött, fölött, s a bútorba építve, a szakipari falak mögé rejtve, a XXI. századi vendéglátás gépezete funkcionál.

Süppedő, egyedi díszítésű szőnyegpadlón, ónixon átsugárzó sejtelmes fények által vezetve juthatunk át a kaszinóba.

Somogyi Pál ennek a profán miliőnek a megteremtésével párhuzamosan egy másik munkán is dolgozott. Szellemében, formálásában valami egészen mást hozott létre, de a stílusátíratot hasonló módon alkotta. Ez a Szeged- Csanádi Egyházmegye püspöki palotája emeleti szintjének belsőépítészeti újratervezése volt. A Rerrich Béla műépítész által tervezett, műemléki védelem alatt álló épületnél már egy új nyílászáró is komoly engedélyeztetési procedurába ütközött, és tiszteletet parancsoló volt a Thék Ede gyárában készült igényes bútorozás is. Csakhogy az 1930-ban átadott épület belső terei felett eljárt az idő. A kisebb toldozgatások, javítgatások eredményét látva nyilvánvalóvá vált, hogy már nem elég a port leverni, és újrafesteni a falakat, a reprezentációs igények itt is valami nagyvonalú beavatkozást tettek szükségessé.

A könyvtár - tárgyaló, a 3 szalonszoba, és az étkező újraformálása képezte ezúttal a feladat gerincét. Stílusát tekintve a helytől korábban sem idegen art deco forma elemei egy könnyedebb „somogyis” változatban értelmeződött át a térkapcsolatok során. Ennek szellemében került kialakításra a sötét, kazettás mennyezetre függesztett színes üvegsávokkal díszített gipszkarton rendszer. Az új lámpák , a Thék féle átértelmezett armatúrák, és a megörzött rokokó csillárok az új világítási koncepció részévé váltak. Ezzel minden világosabb és tisztább lett. A fehérített haboskőris mellé, a dió és jávor sötétre pácolt árnyalata került kontrasztként.

Somogyi Pál: Szeged - Csanádi Egyházmegye püspöki palotájának lakosztálya (könyvtár)Somogyi Pál: Szeged - Csanádi Egyházmegye püspöki palotájának lakosztálya (házioltár)Somogyi Pál: Szeged - Csanádi Egyházmegye püspöki palotájának lakosztálya (szalon)Szeged - Csanádi Egyházmegye püspöki palotájának lakosztálya

Az aranyozott díszlécek, a falburkolati elemeket lezáró szárnymotívumok, s az egyszínű japán selyemtapéta a méltóságot sugározzák. Valamit a bútorozás különlegességéről is illik megemlíteni. A könyvszekrény finoman lépcsőző homlokfrontja, és jó arányban tördelt tömege előtt húzódik a tárgyalóasztal. A tárgyalóban még egy szép arányú ülőgarnitúra és dolgozósarok is elhelyezésre került. A sorolt kecskeláb alátámasztású asztal nagyobb, átvariált párja a püspöki étkezőben van, mindkettő egyedi tervezésű székekkel egészült ki. Az eredeti art deco fotel kényelmi fokozatát a támla fölé emelt, íves hengerpárnával növelte meg a tervező. Mindez tökéletes összhangban van a felújított barokk szalonberendezés darabjaival, a díszítő műtárgyakkal. A püspöki lakosztály visszafogott színvilágát egy padlizsán lilás árnyalat uralja. A függönyözés és az értékes festmények elhelyezése, az enteriőrök legapróbb részletekig történő megtervezése, a kivitelezés vezetése Somogyi Pál tehetségét dicséri, akire 2009-ben az Egri Líceum belsőépítészeti tervezése, és a székesfehérvári „Magyar Király” Szálló terveinek megvalósulása vár, mely várható folytatása a stílusteremtésnek és hagyományőrzésnek .

Gyürky András
belsőépítész

A cikk eredetileg a Magyar Iparművészet 2009/1 számában jelent meg.