Díjátadó és kiállítás - “Az év belsőépítésze 2009”-ben Tardos Tibor
Tervezői a budaörsi iskolát állásfoglalásnak, a vizuális felvilágosítás és tudatosítás eszközének is szánták. Az évfolyamonként átáramló gyerekek számára itteni, kivételes környezetük áttekinthetősége, világos egyértelműsége, semleges befogadóképessége egy idő után magától fog értetődni.
Laki Pál és fia Péter éppen 12 éve keresték meg a Magyar Építészkamara Belsőépítész Tagozatát a díjalapítás ötletével. A családi vállalkozásként induló gipszműves cég az évek során a belsőépítészet „kellékigényeit” szinte minden területen lefedő Zrt.-vé nőtt, az elismerés anyagi része, pedig egymillió forintra. Ezt az összeget az idei nyertes Tardos Tibor meg kívánta felezni alkotótársával, a győztes pályamű generál építésztervezőjével, Dobai Jánossal, ám ekkor Laki Péter duplájára emelte a pénzdíjat. Az oklevél, a plakett és a cím azonban egyedül Tardos Tiboré, aki két munkájával pályázott, s a zsűrielnök Finta József szerint a SZÁMALK (Gábor Dénes Főiskola) hasonló tisztasággal fogalmazott épületbelsején a tervező egyénisége, szellemisége ugyanolyan erővel érhető tetten, mint a Budaörsi 24 tantermes általános iskolánál.
Utóbbinál „a tervezők abban állapodtak meg, hogy a belsőépítészet mellőzzön minden fölösleges látványelemet, a feltétlenül szükséges tételeket viszont a legmagasabb minőségben valósítsa meg. Kitűzött céljaik: biztonság, tartósság, csereszabatosság, áttekinthetőség, divatmentes korszerűség. Az épület minden zuga legyen jól takarítható, karbantartása magától értetődő, felületei ellenállóak.
A folyosói és tantermi beépített bútorzat az épületet hosszirányban tagoló egyenletes méretrendbe illeszkedik. Az épület egy eljövendő átszervezése, a termek újraosztása esetén ezek burkolati és tárolóegységek a teremajtók kapualjaival együtt tetszőleges új rendbe állíthatóak, afféle nagyra nőtt LEGO kirakósként. Élettartamuknak ezért épületszerkezeti nagyságrendűnek kell lennie.
A fenti cél érdekében a tervezők egyetlen jól megválasztott terméket használtak: az ún. kompaktlemezt (a tornateremben pedig ennek farostlemez változatát). Az anyag jellemzői: különleges keménység, korlátlan élettartam, széles szín- és méretválaszték. A falburkolat elemei, a szekrényajtók, a síkban fekvő és a kapualjakba illesztett teremajtók, a lépcsőmellvédek mind ebből a termékből készültek. Az épületszintenként eltérő, élénk színek helyenként mértéktartóan keverednek is egymással.
Az épületbelső egyéb anyagai és szerkezetei- a biztonsági üveg, a rozsdamentes acél, a kőporcelán, a festett beton, az alumínium nyílászárók és az akusztikus gipszkarton álmennyezetek – ugyancsak tartósságot és megbízhatóságot sugallnak a maguk visszafogottabb, anyagszerű módján. A nagyvonalú terek természetesen oldódnak bele a színes folyosók könnyedségébe. Ez az összhatás különösen a háromszintes aulában szembetűnő.
Az értékes mobil bútorzatot az önkormányzat külön közbeszerzési eljárás keretében rendelte meg. A kiválasztott korszerű bútorok kialakítása és választéka minden korcsoportot lefed, a tantermek az óravezető tanár igényei szerint átrendezhetőek. Minden tanteremben ott a digitális tábla, a tanári és a diák számítógépek. Az informatikai és a nyelvi laborok teljesen számítógépesítettek, akárcsak a korszerű multimédiás stúdió.
A nagy ablakoknak, az emeleti átriumok üvegezett padlójának és a folyosók felső üvegsávjának köszönhetően a hatalmas épületet átjárja a természetes fény. A napvédelemről automata árnyékolók gondoskodnak. A középső sáv helyiségei kivételével (mosdók, tárgyalók, stúdió) minden helyiség természetes szellőzésű. Szünetben az egész iskola átöblíthető friss levegővel. Tanóra alatt automata szellőzőablak méri a széndioxid-szintet, és nyílik-zárul szükség szerint.
Tervezői a budaörsi iskolát állásfoglalásnak, a vizuális felvilágosítás és tudatosítás eszközének is szánták. Az évfolyamonként átáramló gyerekek számára itteni, kivételes környezetük áttekinthetősége, világos egyértelműsége, semleges befogadóképessége egy idő után magától fog értetődni. Egy részük másutt is, a jövőben is igényelni fogja ezeket a minőségeket. Az iskola sikeres működésétől ennélfogva az is várható, hogy a város ma talán még idegenkedő polgárai elfogadják, majd a magukénak érzik, végül pedig kulturálisan is integrálják, saját belső igényükként élik meg az épületben megtestesülő értékeket. A környezet közvetlenül nevel. Ez a reményteli gondolat szakmánk alapvetése.”
(a fotókat Tardos Tibor és Bujnovszky Tamás készítette)
A recesszió csalhatatlan jeleként értékelhetjük azt a tényt, hogy idén Tardoson kívül csak kilencen pályáztak „Az év belsőépítésze” díjra. A legutóbbi években háromszor ennyien is próbálkoztak. Igaz most kivétel nélkül magas színvonalú, átgondolt munkákat láthattunk és a díjátadó ünnepséget követő pazar fogadás után a kiállítást nem kellett azonnal lebontani, a Laki Zrt. Székházában hétvégéig megtekinthető maradt bárki számára. A pályázaton való kisebb részvétel oka lehetett még a korábbi győztesek által megemelt mérce, részükről pedig az a most is beigazolódó esélylatolgatás, melyszerint másodszor még senki nem nyerte el ezt a címet. Szerencsére nem mindegyikük gondolkodott így az idén se, s előbb-utóbb a nagyágyúk egyike duplázni fog. Terjedelmi okok miatt ezúttal csak a pályázók nevét és témáikat van mód felsorolni.
Bara Ákos 8 tablón mutatta be a Párizsi Nagy Áruháztól, vendéglátó létesítményeken át TV stúdiós díszletekig ívelő munkáinak fotóit. Ennél is szélesebb műfajskálával, szinte egész életművéből merítette vetített képeinek anyagát Szenes István. Rex-Kis Béla és Hegedűs Viola a Szapáry kastély épületegyüttes felújításával, Somogyi Pál az Apáczai Hotel belsőépítészeti munkáival a műemlék épületekhez való értő hozzányúlás egy-egy lehetséges variációjára mutattak példát. Snopper Zsuzsa a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia belsőépítészeti kialakításnál nemcsak a kastély eredeti stílusjegyeit, de az építészeti átalakítást jegyző Makovetz Imre meghatározó formavilágát is maximálisan figyelembe vette. László Ildikó a Hévíz Gyógyfürdő, Tóth Róbert a Pannon Székház, a mindig kiváló anyagot benyújtó Csavarga Rózsa a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és Kutatási Központ belsőépítészeti munkáival pályázott. A Tutaj utcai Pannónia Általános Iskola enteriőrjeinek kialakításánál Kéry Balázs a barna és a fehér kontrasztjára alapozott, s ha kisebb felületi megjelenésben, de nála is jelentkezett a világítóan élénk színek bátor használata, mely azután szintén oktatási intézményben a pályázat győztes tervnél oly nagyvonalúan uralja a teret.
Ezúton is gratulálunk a győztesnek, akinek tanítványa volt a nála csak pár évvel fiatalabb „Az év belsőépítésze-1998” címet elsőként elnyert Göde András. Tardos Tibor megköszönve a díjat elmondta, hogy a 2007-ben átadott Budaörsi 24 tantermes iskola és a SZÁMALK tervét a nemrég elhunyt Vargha Mihály noszogatására nevezte be a pályázatra, de a karján viselt gyászszalaggal mestereire, Németh Istvánra és Reimholz Péterre is emlékezik. Hálával szólt még Sajó Imréről, akivel egymás munkáinak kritikusai és ösztönzői.
Csak remélhetjük hogy ez a fajta tisztelet és morál a magasszintű szakmaisággal párosulva „Az év belsőépítésze” cím jövőbeni elnyerőire is jellemző lesz s a megmérettetésre mind többen vállalkoznak
Gyürky András: belsőépítész