Taroltak a magyar tervezők a japán Koizumi Design Awardson, az azonos nevű, nagymúltú világítástechnológiai cég által kiírt lámpatervezési pályázaton. Toronyi Péter, a MOME harmadéves ipari terméktervező hallgatójának napfogyatkozás ihlette lámpája, a Nissyoku nyerte el a szakmai zsűri által odaítélt első díjat, az eddigi összes nyertes pályaműre leadható internetes közönségszavazáson pedig második helyezett lett.

Múlt év végén kaptuk a felkérést, és idén év elején rögtön a következőt a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár gyermekrészlegének bővítésére, illetve áttervezésére. A két tervezés ugyanarra a témára és helyszínre érdekes és tanulságos eredményekkel szolgált, mind a megbeszélések, mind a tervezés oldaláról, valamint jól mutatja az általam már sokat emlegetett „harmadik hely” koncepció észrevehető beszivárgását a könyvtári terekbe.

Az alábbi képeken bemutatott konyha-étkezőről készített látványtervek elsőre elnyerték megbízónk tetszését, ahogy ma végigjárhattam a bejárattól a nappaliig tartó kört, meg kellett hogy jegyezzem, szinte minden a terv szerint valósult meg, sőt, pár értékes kiegészítés készült, amiből csak néhányat szeretnék most bemutatni.

Nagyon sokan fordulnak hozzám e-mailben, kommentekben, hogy hogyan lehetnek lakberendezők, illetve hogyan kaphatnak megbízást az iskola elvégzése után, így gondoltam írok róla egy részletesebb posztot a saját tapasztalataim alapján.

A terv 2004-ben készült, de azért is merem itt és most bemutatni, mert érdekessége pont az, ami egyben az erőssége is. A múlt században készített, saját korukat megelőző stílusú bútorokkal és tárgyakkal vannak a helyiségek berendezve. Olyan tárgyak ezek, amelyek mint láthatjuk majd, akár napjainkban is megállják a helyüket. A színeket a szecesszió, az art deco és a pop art kedvelt színeiből merítettem, de azoknak kissé élénkebb változatait használtam, hogy a terv frissnek és fiatalosnak hasson....

Az itt bemutatott nagykovácsi családi ház tervezésekor a tulajdonos először csak a nappali és étkező területét nem tudta berendezni, lakályossá tenni. Különböző konyhastúdiókban külön-külön megterveztették a konyhát, mely tervek az igényüket nem teljes egészében elégítették ki, de mivel több helyen járva „csak így lehet” – „ez a maximum, ami kihozható belőle” információkat kapták belenyugodtak abba, hogy sajnos a konyhájuk nem lesz minden igényt kielégítő.

Négyévesen, nágocsi állami gondozottként egy fakorpusz látványa terelte a vallásosság és az asztalosság irányába. Az évszázados bútorok restaurátora most templomépítéssel köszönné meg a szülőföld támogatását.

A díszletről csak annyit, hogy szerintem erőteljesebb, mint a dialógusok drámaisága, szóval hiányérzet, az maradt bennem rendesen...

A pályázatra - amelyre amatőr és profi tervezők egyaránt jelentkezhettek - mottója szerint olyan tárgyakat vártak a szervezők, amelyek az asztalra valók akár dísztárgyként vagy terítékként, vagy a teríték részeként. Alapvetően kézzel kivitelezhető tárgyakat vártak, de sorozatgyártásra is alkalmas termékeket kerestek.

Hogy kerül Mexikóvárosba egy magyar építész? Pontosítsunk: hogy kerül Mexikóvárosba az egyik legjobb magyar építész tán főműve, a hazai szecesszió kiemelkedő alkotása? Maróti Géza és a Palacio de Bellas Artes története kevéssé ismert, de lenyűgözően érdekes szelete a magyar művészetek történetének...