„Fasori” Calvinist Congregation, Assembly Hall

2006-ban Végh Tamás lelkipásztor felkért, hogy tervezzem meg a Fasori református templom gyülekezeti termének bútorait, ebből az alapgondolatból, belsőépítészeti terv született.

A Fasori templom, mely a Városligeti fasor délkeleti oldalán (a Lövölde térnél) áll, Árkay Aladár tervei szerint épült 1911-ben art nouveau és a bécsi szecesszió stílusjegyeit mutatva. A templom fő tere, a "nagyterem" görögkereszt alaprajzú centrális tér, félgömb kupolával. Itt és a templom kiszolgáló tereiben is a ritmikus rend és a mértéktartó díszítés a jellemző.

A főépülethez keleti oldalról kétszintes lelkészlak csatlakozik, mely a földszinti gyülekezeti termet is magába foglalja. A templom vezetőségének igénye szerint, a gyülekezeti teremben legalább 100 embernek kellett helyet biztosítanom, úgy hogy, az istentiszteleteken és bibliaórákon kívül világi események és összejövetelek is történhessenek itt. A terem bútorai ezen eseményekhez szükséges használati tárgyakat, könyveket és elektromos berendezéseket rejtik magukban. Így létesült a terem hossztengelyében egy finom átmenet a szakrális és a profán tér között.

E tervben én is megkíséreltem az Árkay féle egyszerű, ritmusos és szép építészeti rendet követni. A szekrények elhelyezésében igazodtam az ablakok magasságához és az Árkay-féle "ablak-fal, ajtó-fal" ritmushoz. Ebből született az "ablak-fal, ajtó-fal, szekrény-fal" stb. ritmikus sorolás. Így nem kellet "megfojtanom" az Árkay féle architektúrát. A szekrények sötét árnyalatukkal is erősítik e ritmikusságot. Ezek üvegbetétei pedig oldani próbálják tömegüket, monumentalitásukat. A terem Északnyugati ablakaiban az "égő csipkebokor" (Mk 12,18 - Mk 12,27) történetének szimbóluma jelenik meg, mely szerint Isten, égő csipkebokorként jelenik meg Mózesnek.